Választási információk vakok és gyengénlátók számára


Főoldal / Országgyűlési 2010



Országgyűlési 2010

Részletesebb információkért kattintson ide!

Országgyűlési választások 2010

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Alkotmány rendelkezik továbbá az országgyűlési választások időpontjáról is: az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
 
 
Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:

176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.
 
20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.
 
Országos (kompenzációs) lista: e listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni választókerületi jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra.
 
A magyar választópolgárok az országgyűlési képviselő-választások során két szavazattal rendelkeznek. Az egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára nem lehet szavazni.
 
A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint 5%-át.

A jelölés
 
Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjtenie.
 
Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.
 
Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult.
 
 
A mandátumkiosztás rendszere
 
Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok érvényes szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Az országos listán (kompenzációs listán) a jelöltek a töredékszavazataik arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatoknak minősülnek: az egyéni választókerületekben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A mandátumkiosztás d’Hondt módszerrel történik, azonban az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.


Az Országgyűlés összetétele

Részvétei adatok belföldön és külföldön

 


Vissza a főoldalra